Egyházi hírek
EGYHÁZI HÍREK
Imahét a Krisztus-hívők egységéért
Január 18. és 25. között tartottuk a nemzetközi imahetet a keresztények egységéért. Lukács evangéliumának „Ti tanúi vagytok ezeknek" (Lk 24,48) mondata ihlette az idei év imanyolcad témáját, melyet a Keresztény Egység Elősegítésének Pápai Tanácsa, valamint az Egyházak Ökumenikus Tanácsának Hit és Rend Bizottsága határozott meg. A bizottságok által megfogalmazott dokumentum arra buzdít, hogy emelkedjünk felül az evangélium hirdetése és az ökumenikus párbeszéd között fennálló múltbeli ellentéten. Nem mindenki számára kapcsolódik össze a missziós tevékenység a keresztények egységének vágyával. Földünk egyes területein éppen a különböző felekezetű keresztény misszionáriusok egyidejű jelenléte okozta a legnagyobb nehézséget az elmúlt évtizedek párbeszédében, ugyanis a hithirdetőket mintegy konkurenciának tekintették – olvasható a nyilatkozat bevezetőjében. Keresztségünk által egy test tagjai vagyunk, és arra kaptunk meghívást, hogy szeretetközösségben éljünk. Isten Jézusban egymás testvéreivé tett minket, erről kell tanúskodnunk. A keresztények egységének előmozdításának legjobb módja, ha széthúzás nélkül hirdetjük Krisztust. A keresztények egységéért meghirdetett imahét előkészítő dokumentumát a skóciai keresztény egyházak vezetőire bízták, a száz évvel ezelőtt tartott edinburghi missziós konferencia emlékére. 1910-ben a konferenciára a protestáns és az anglikán missziós közösségek, valamint az ortodox egyház is elküldte képviselőit. Szeretettel buzdítok mindenkit, hogy az év többi napján is imádkozzunk a Krisztus-hívők egységéért!
Nagyböjt
A húsvéti ünnepeket megelőző negyven napot – a vasárnapokat nem számolva – nagyböjtnek nevezzük. Ez az idő a böjt és a bűnbánat ideje. Hamvazószerdával veszi kezdetét és nagyszombat éjszakájáig, ill. húsvétvasárnap hajnaláig az Úr Jézus feltámadásának napjáig tart. Hamvazószerdán, az előző év virágvasárnapján megszentelt barka hamujával a pap keresztet rajzol a homlokunkra, s közben ezt mondja: „Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel!” Földi életünk végességére figyelmeztet bennünket ez a mondat. A böjtölés nagyon régi szokás az emberiség történetében. Így próbálták kiengesztelni az emberek a bűneikkel megbántott Istent. Először a sivatagi remeték körében terjedt el ez a szokás, akik azért vonultak a pusztába, hogy imádkozva vezekeljenek a maguk vagy mások bűneiért. A Bibliában is sokszor szerepel a böjt és a fejre hintett hamu, mint vezeklési „módszer”. Elég, ha csak az engedetlen Jónás próféta történetére gondolunk, akit az Úr Ninive városába küldött, mert az ott élő emberek bűnös életükkel magukra haragították Istent. Az egyedüli menekülés a teljes bűnbánat volt. A próféta szavára a város lakói, királyukkal az élen, hamut szórtak fejükre, és hosszú böjtölésbe kezdetek, kifejezve bánatukat. A város így elkerülte a büntetést. Az újszövetségi Szentírásban is találkozunk a bűnbánatnak ezzel a formájával. Még maga az Úr Jézus is böjtölt. Miután a Jordán folyóban Keresztelő Szent János megkeresztelte Őt, a pusztába vonult, s negyven napon át böjtölt, és így készült fel megváltói működésére. Nagyböjtöt valószínűleg már a VI. századtól hamvazószerdával kezdték. A böjti napokon csak egyszer lehetett étkezni, és húson kívül még tejes ételeket sem lehetett fogyasztani. A böjti időszakban tilos volt a vadászat, lakodalom, mulatságokon való részvétel. A péntek egész évben „hústalan” nap volt, kivéve, ha ünnepre esett. A régi keresztények ezzel az önmegtagadással akarták megmutatni Isten iránti szeretetüket. Ma csupán hamvazószerdán és nagyböjt péntekjein van hústilalom, azaz, akik elmúltak 14 évesek, nem ehetnek húst ezeken a napokon. – Ez alól kivételek a betegek, és akik nem otthon étkeznek, pl. menzán. – Hamvazószerda és nagypéntek az egyházfegyelem szerint: szigorú böjti nap! Ilyenkor, aki elmúlt 18 éves, és még nincs a hatvanon túl, annak csak háromszor szabad étkeznie, és csak egyszer lakhat jól. Ezzel is ki akarjuk fejezni tiszteletünket és szeretetünket, Isten és a keresztre feszített Jézus iránt. A húsvét elnevezés is a böjtölésről kapta nevét. Ugyanis a régi keresztények csak böjt végén vettek magukhoz húst. Innét tehát a név: „hús-vét”. A hústilalom és a szigorú böjt mellett, természetesen sok mással is kifejezhetjük szeretetünket.
A fontos az, hogy amit teszünk, azt szeretetből és ne pedig kényszerből tegyük. Csak úgy van értelme bármit is megvonnunk magunktól, ha azt jó szívvel Istennek adjuk. Ő pedig sokszor felebarátunk képében jelentkezik. A tévénézés, a társasági élet korlátozása például jó alkalom, hogy az így felszabaduló időnket családunk vagy elhanyagolt barátaink, ismerőseink meglátogatására, meghallgatására, vigasztalására fordítsuk.
Egyházközségünk programjai
Nagyböjti lelkigyakorlatunkat március 15-től 17-ig (hétfő - szerda) 17.30 órai kezdettel Ruskó Norbert kecskeméti káplán atya vezeti.
Nagycsütörtök (Szentmise az utolsó vacsora emlékére) 18.30-kor
Nagypénteki liturgia (Az Úr szenvedésének ünneplése) 18.30-kor
Nagyszombati vigília szertartás (Krisztus feltámadásának ünnepe) 19 órakor
Húsvétvasárnap de. 10 órakor ünnepi szentmise. Szeretettel hívunk és várunk minden csépait plébániánk ünnepeire!
|
