Küldetésben Cipruson Balogh Béla "2008. 09. 17 - 2009-09 - 23
Ismertesd röviden katonai pályafutásod, és hogy kerültél Ciprusra!
Mielőtt szerződéses katonának jelentkeztem volna Kecskeméten, több munkahelyen is dolgoztam.
2002-ben vettem részt a felvételi eljárásban, ahol a megfelelő egészségi állapot, fizikai állóképesség mellett fegyveres testület leendő tagjaival kapcsolatosan természetes követelményként fogalmazódott meg a büntetlen előélet is.
A sikeres felvételi után a hivatásos gépkocsivezetői jogosítványomat figyelembe véve gépkocsivezetői beosztást kaptam, ebben a munkakörben dolgozom mind a mai napig.
Szerződéses honvédként kezdtem, a várakozási idő elteltével léphettem a következő, magasabb rendfokozatba. Az őrvezetői és tizedesi rendfokozatok után jelenleg szakaszvezető vagyok.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáira alapvetően a 2001. évi XCV. törvény (a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló, ún. szolgálati törvény), valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló, 2004. évi CV. Törvény előírásai vonatkoznak, ezekben a jogszabályokban nem csupán a katonák kötelességei, jogai, de járandóságai is rögzítve vannak.
A missziós vállalásom természetesen a család közös döntése volt, együtt vitattuk meg hová jelentkezzek, ill. mennyi időtartamra. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos a családi háttér, az itthon-maradók lelki támogatása. Amellett, hogy izgulnak szerettükért, aki Magyarországtól akár több 1000 km-re teljesít szolgálatot, nem kis teherként az otthoni napi teendőket is el kell végezni.
Az én esetemben feleségem – Buczkó Mária – két kisgyermekkel maradt itthon, és nem sokkal hazatértem előtt adott világot harmadik gyermekünknek.
Mindezekhez természetesen kellett a szülők, rokonok segítsége is, amit ez úton is szeretnék külön megköszönni.
A Honvédelmi Minisztérium hivatalos oldalán, a www.hm.gov.hu weboldalon, valamint minden alakulat személyügyén lehet arról tájékozódni, hogy milyen külföldi missziós beosztásokra jelentkezhetünk.
A pályázatok kitöltése és beadása után a jelentkezőket alkalmassági vizsgálatnak vetik alá, amely a szerződéses katonai szolgálat létesítésénél jóval keményebb követelményekkel állított szembe: a fizikai-egészségügyi állapot mellett nagy hangsúlyt fektettek idegi-pszichikai állapotunkra, és nem utolsó sorban az angol nyelvismeretre.
Ezt követően hathetes felkészítésen vettem részt Szolnokon, ahol megismerkedtünk Ciprus történelmével, az országban uralkodó állapotokkal, a jelenlegi konfliktusokkal. Felkészültünk a problémákból esetleg adódó katonai feladatokra, és tovább tökéletesítettük az angol nyelvtudásunkat, amely elengedhetetlenül szükséges az ottani munkánkhoz.
Félévre szóló szerződést írtam alá első körben, de – kérésemre – hosszabbíthattam, így összességében egy évet töltöttem Cipruson, amely idő alatt kétszer jöhettem haza 15-15 napra.
A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság, valamint a Honvédelmi Minisztérium szakemberei rendszeresen ellenőrzésekkel segítik a kontingens munkáját.
Ciprusnak 1/3-a török, 2/3-a görög felségterület. A két provincia között húzódik az ütközőzóna /ottani elnevezésében: Buffer zone/ tekervényes vonala, mely a felszíni formák miatt hol kiszélesedik, hol összeszűkül. Ebben az ütközőzónában teljesítenek szolgálatot az ENSZ missziós katonái; figyelik az állásokat, a területet, s ha szabálytalanságot észlelnek, jelentik.
Én is itt, az ütköző zónában járőröztem gépkocsival. A kocsin az ENSZ zászló lobog, éjjel kivilágítva. Nagyobb konfliktusokat nem éltünk meg.
Az ütközőzónát szektorokra osztották, a magyar kontingens a 4. szektorban teljesít szolgálatot: megfigyelőpontokon, járőrbázisokon, központi táborokban, parancsnokságokon. Az újonnan kiérkezők egy hónapon keresztül a már tapasztalt, régebben ott állomásozó katonákkal együtt teljesítenek szolgálatot, tőlük tanulnak, ők oktatják, készítik fel őket, majd vizsgán számolnak be az elsajátított ismeretekről.
Konténerekben szállásoltak el minket, az ellátást – többi közt – görög és magyar szakács finom ételei biztosítják. Pihenés, kikapcsolódás gyanánt – civil ruhában – volt lehetőségünk, hogy átjárjunk a török és görög területre is.
A sziget alapvető bevételi forrása az idegenforgalomból származik, így nem meglepő, hogy mekkora hangsúlyt fektetnek arra, hogy kedvesen bánjanak a külföldiekkel. A hosszú ideig tartó angol fennhatóság okán pedig érthető, hogy majdnem mindenki beszél angolul.
Kellemes, mediterrán éghajlatú vidék, ahol sokféle déligyümölcsöt termesztenek, minden talpalatnyi földet megművelve, öntözve. A gabona kétszer is beérik, így kétszer aratnak. Állataik: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, magasabb hegyekben a muflon/vadjuh/. A települések gondozottak, ápoltak, életszínvonaluk magas.
A lakosság kb. 80%-a ortodox-görög katolikus, kb. 20%-a muzulmán-iszlám vallású, templomaikat rendszeresen látogatják.
(Falunkból rég odaköltözött tanítványunk Nagy Ilona Nicosiában (Ciprus fővárosa) él családjával, ott óvónőként dolgozott. Van-e a földnek olyan része, ahol nem találkozhatunk magyarral?)
|
