Csépa története

Csépa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben. A község a Tiszazugban helyezkedik el. Éghajlata Csépa éghajlata száraz, mérsékelten meleg. Az északi, északnyugati szélirány az uralkodó. A csapadék rendkívül egyenlőtlen eloszlása rányomja bélyegét az adott év termésre, vagyis a betakarított gabona és leszüretelt szőlő mennyisége és minősége nagyban függ a csapadék eloszlásától. Megközelítése Vonattal a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton vonalán érhető el. A vasútállomás Tiszasas és Szelevény között található. Közúton Kecskemét (Tiszasas után), Tiszakürt , Csongrád és Kunszentmárton felől egyaránt megközelíthető a település. Története Csépa neve az István személynév név régies alakját a Csépán vagy Csépány nevet őrzi. A térség első lakosai a kőkori (neolit kori) Körös kultúrához tartoztak, és a bronzkorban is lakott terület volt. Kimutatható a szkíták,szarmaták, hunok és avarok településeinek nyomai is. A honfoglalás után Tiszazugon a Megyer törzs és Ond vezér osztozott. Szent László magyar király alatt a vidék egy részét az egri püspökség szerezte meg. Habár a Csépa névvel csak a 15. században, (1406-ban) találkozunk, a falu területén korábban három település is állt: Pokah (Pókaháza, 1261), Hymud (Himód, 1330) és Woya (Vaja, 1330). II. Ulászló magyar király a falut Szelevénnyel együtt Pest vármegyéhez csatolta. Gyula törökök általi elfoglalása után az egész Tiszazug török uralom alá került, és 1664-ben már elhagyatott helységként tüntették fel az adománylevelek. Az 1721-22-ben újra, elsősorban palócokkal benépesített Csépa már Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A többségében római katolikus lakosság 1729-ben Szent Jakab tiszteletére vályogból épített templomot, a ma is látható templom csak 1789-ben készült el. Nevezetességei A Csépai-fertő 67 hektáros területén a nádas növényzet uralkodik, a szélein zsiókás övezet húzódik, gazdag az állatvilága is. Védett terület, de szabadon látogatható. Helytörténeti és óvodatörténeti kiállítás (előzetes bejelentkezéssel látogatható). Több tiszai holtága horgászok által előszeretettel látogatott hely. Gazdasága Csépa gazdasága hasonló a környék többi településéhez. Csépa lakosai a középkortól kezdve elsősorban földművelésből élnek. A földművelésen belül a gabonatermesztés játssza a legnagyobb szerepet a település lakóinak életében, a rétek és legelők kisebb jelentőséggel bírnak. Csépa északi, homokos talajú táján jelentős szőlőtermesztés folyik: kékfrankost, kékportót és Cabernet sauvignont termelnek.

  1. Csukás László szerint:

    Csépa számomra ismeretlen helység volt mostanáig.Idősödő emberként amatőr módon családfakutatással-geneológiával folglalkozom.Családom első írásos dokumentuma 1499-ből származik.Az esztergomi levéltár őrzi azt a bejegyzést,hogy Zétényi Csukás Bálint II. Ulászlótol birtokot kapott jobbágytelkekkel: Lócot.A későbbi Nemesi Bizonyító levelek a családot Bálinttól származtassák,mint ahogy írva van gyökeredzett nemestől.
    Nagyon izgatott a kérdés,hogy vajon megtalálom,megtaláljuk-e Bálint elődeit.A véletlen és a kitartó kutatás által végül eljutottunk Póka ősünkig.Akiről az elején igazán nem sokat tudtunk.Annyit igen,hogy Csanád-Csongrád megyéből származott.1130 és 1190 között élt.A királytól a zempléni királyi várbirtokból egy birtoktestet kapott,ahol is templomot épített,majd jobbágytelkeket hozott létre és a településnek a Szentes nevet adta.(Szlovákia területén fekszik a neve szlovákul Svatusa,magyarul Szentes).Két fia volt Vethe és Pike.A Pike ág,melytől én is származom falut hozott létre és Kerektó nevet adta neki.Szálláshelyük itt volt ,ahol ők is templomot építettek.Ma ismerjük a családfánkat Pókátol 1130-tól Bálintig 1499-ig és Bálinttól a mai napig.A vágyam,hogy a Pókaházi Pókákról többet tudjak meg,hogy a mi Pókánk vajon szintén Pókaházárol származik,és mivel elköltözött onnan a Bodrogközbe vajon ennek is köszönheti a család,hogy nem esett áldozatul a török pusztításnak.Kérem,ha valaki ebben tud segíteni,akkor tisztelettel kérem,hogy azt tegye meg.Köszönöm !
    Csukás László

    • Bíró József szerint:

      Kérjük forduljon bizalommal Csetényi Mihályné nyugdíjas tanár, helyi néprajz kutatóhoz! Tel.: 56/323-096

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>