Falunap 2016.

Plakát type=”application/pdf”>

Nagyítható kép:
plakát

Süti type=”application/pdf”>

Nagyítható kép:


A 16-755150 és a 16-755250 vadászterületek határának megállapítása

type=”application/pdf”>

type=”application/pdf”>


Hősök napi megemlékezés 2016

Illyés Gyula: Ne feledd a tért!

Ne feledd a tért, ahol elestek ők,
a földet se feledd,
bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfiai, az a föld
szent ügy hős-helye lett.
Mert hol tiszta ügyért s így lám, temiattad –
érted is hulltak el ők:
terül az bárhol, a föld,
rejtelmesen egy terület!

Úgy az övék, hogy már a tied.

Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had
bár legutolsó hátvéde ledőlt!
Míg nem feleded:

nem nyugszanak ők. Nem holt, nem letiport sereget
emészt el ott – vagy akárhol – a sírhant.
Új hont érlel a föld.


 

Csépa Község Önkormányzata nevében Fialka György polgármester és Havrilla Sándorné alpolgármester hősök napi megemlékezésre hívta a falu lakosságát a Hősök-emlékparkjába.

A megemlékezés szónoka Kiss Magdolna óvónő, az Alapítvány Csépa Községért elnöke volt. Az alábbiakban olvashatják az elhangzottakat, amely történelmi átfogó, lélektani tanulmány és a jövőre nézve útmutató egyaránt.

DSC_0176

„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”

 /John Donne/

 

Tisztelt Emlékezők!

Hemingway „Akiért a harang szól” című regény bevezetőjének örök klasszikus sorai.

Május utolsó vasárnapján a hősök napján hazánkban is megkondulnak a harangok. Országszerte megemlékezések zajlanak, tisztelegve emlékezünk hősi halottainkra, azokra a magyar katonákra, akik legdrágább kincsüket, az életüket adták a hazáért.

Egy rövid történelmi visszatekintés arról, miről szól, hogyan alakult ki hazánkban ez az emléknap.

1914 nyarán kitört a Nagy Háború, ami – az elképzelések szerint – valamennyi háború végét kellett, hogy jelentse. A háború – amelyet gyors lefolyásúnak reméltek, befejezését pedig még azon év őszére jósolták – már az első néhány hónapban olyan óriási emberáldozatokat követelt a hadban álló felektől, amilyenekre az emberiség addigi történelme során még nem volt példa.  Ezt tapasztalván Magyarországon már 1914 őszén belátták: a társadalomnak kötelessége, hogy a Hazáért életüket feláldozó katonák emlékét megőrizze. Megalakult a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság Szervezete. A bizottság 1916-ra elérte, hogy a Honvédelmi Minisztérium által felállítandó emlékművekről alkotott véleményét figyelembe vették, 1916 végére pedig saját emlékműterv-gyűjteményt adhatott ki.

Az 1914-1918 között vívott Nagy Háborúban az Osztrák-Magyar Monarchia 51 millió lakosából 9 millió katona vonult be hadi szolgálatra, a történelmi Magyarország területéről 3 millió 800 ezer. Magyarország embervesztesége halottakban 660 ezer főre tehető, ehhez még hozzá kell számítani azt a 800 ezer súlyos sebesültet, aki az elszenvedett sérülések következtében munka- és keresőképtelenné vált.

IV. Károly kezdeményezésére 1917 tavaszán az országgyűlés elfogadta, a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló 1917. évi VIII. törvénycikket. A törvénycikk kimondja:

„… Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.”

1924-ben újabb törvénnyel kellett megerősíteni a széthullott ország maradékát, hitét, mert a haza valóban siratta országát, siratta fiait.

A II. világháború is nagyon sok emberáldozatot követelt hazánktól.

Európának és a világnak szomorú következmények között szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy az éveken át tartó konfliktus sokmilliónyi elesett és sebesült katonát, sok százezer hadifoglyot, özvegyet és árván maradt gyermeket hagyott hátra maga után.

Emlékezzünk azokra az I. és II. világháborús hősökre, akiknek nevei, azokra a csapatokra, amelyeknek haditettei aranybetűkkel vannak megörökítve a történelem lapjain, és amelyek a napnál fényesebben ragyogják be a dicsőség sugarával a múltat és a jövőt.

1945-öt követően a hősök ünnepét idegen elvek alapján tudatosan háttérbe szorították.

Ahogy a szabadság ismét ránk virradt, az ünnep újra élni kezdett. 1989-ben újította fel tiszteletét az első szabadon választott kormány, ekkor már Hősök Napja néven. Az ünnep érvényét kiterjesztette „a haza, a szabadság és az emberi méltóság” valamennyi mártírjára, beleértve a holocaust áldozatait és az 1956-os forradalom hőseit is. A legutóbbi keltezésű, 2001-ben elfogadott törvénycikk kiszélesíti a hős fogalmát és így rendelkezik:
„Mindazokat a nemzet hőseinek kell tekintenünk, akik akár fegyverrel, akár a nélkül, odaadóan szolgálták a hazát a végveszély óráiban, és akár az önkény megtorló intézkedéseit is vállalták.”

Tisztelt Emlékezők!

Az elesett hősök emlékét Csépán is őrizzük. Az 1934-ben állított I. világháborús emlékmű talpazatán 213 elhunyt katona neve olvasható. Községünk 1995-ben állította fel a II. világháborús emlékművét. Márványtábláján 64 hősi halott és 24 polgári áldozat neve található. A hideg, élettelen kőbe vésett nevek mögött gyászoló családok vannak, akik ma is őrzik a múlt, a szeretteik emlékét. Hősök napján magasztos, fennkölt gondolatok jutnak eszünkbe. Fájó szívvel emlékezünk az idegen földben nyugvó halottainkra, akik szülőföldjüket már sohasem láthatták meg, szeretteiket nem ölelhették magukhoz, kicsiny gyermekeik hívó szavát nem hallhatták meg. A feledés homályából emlékek törnek utat, felelevenednek idős, ma már nem élő rokonaink elbeszélései, amit a fogság viszontagságos éveiről meséltek.

Visszatérve a bevezető gondolatokhoz, ma a harang szóljon az elesett hősökért, és szóljon az itthon maradt édesanyákért, édesapakért, feleségekért, az árván maradt gyermekekért, akik soha el nem múló reménysugárral várták vissza szeretteiket. Ez a reménysugár ragyogja be hőseink emlékét. És ha majd hősök napján gyertyát gyújtunk, gyertyánk parányi lángja jelentse a reményt. Ez a remény egyben ígéret is legyen: Soha többé nem akarunk háborút!

És, ha majd elhelyezzük a megemlékezés koszorúit, néma főhajtás mellett álljunk meg egy gondolatra. E röpke pillanatban gondoljunk a fájó múltra, és legyünk hálásak a sorsnak, hogy békében élhetünk, egy szabad hazában, ahol élnünk, s halnunk kell.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

 

A továbbiakban Pathó Gyula evangélikus lelkész az emberiség és a háborúk miértjéről fejtette ki álláspontját, majd közös imára buzdította és megáldotta a jelenlevőket.

DSC_0182

A rendezvény koordinátora Havrilla Sándorné alpolgármester volt.

 

DSC_0166

 

Koszorúzás az I. és a II. vh. emlékműnél

 

Csépa Község Önkormányzata nevében Fialka György polgármester és Berényi Veronika hivatalvezető

DSC_0162

DSC_0185
 

A II. vh. emlékműnél

 

A csépai Petőfi Sándor Általános Iskola nevében Mészáros Mária igazgató és Otrosinka Ferencné tagintézmény-vezető

DSC_0187
 

A Vackor Művészeti Óvoda képviseletében Kiss Magdolna vezető-helyettes és Bozsik Ibolya óvónő

DSC_0188

DSC_0180DSC_0170 DSC_0171


Boldog István

Országgyűlési képviselő

 

Csépai közterületi fogadóórák időpontjai:

2016. május 26.

2016. július 28.

2016. szeptember 22.

2016. november 24.

 

Helye: Minden alkalommal a Coop ABC előtt 10 órától


16-75525 kódszámú vadászterület ajánlás és térkép

Térkép type=”application/pdf”>

Ajánlás vadászterületre type=”application/pdf”>


Kéményseprő-ipari közszolgáltatás időpontok

Kéményseprés type=”application/pdf”>


Települési adó

Települési adó type=”application/pdf”>


Újabb pályázati sikerek

Csépa Község Önkormányzata sikeresen pályázott a Belügyminisztérium által kiírt pályázaton és 17.5 MFt értékben felújításra került a Petőfi utca.

20151118_130850 20151118_130923

Csépai Polgárőr Egyesület sikeresen pályázott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiírt pályázaton 6.4 MFt értékben polgárőr járőrautóra.

20151022_170041 20151022_170046

Csépa Községi Sportegyesület sikeresen pályázott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiírt pályázaton 10.78 MFt értékben 8 személyes+ kerekesszék szállítására is alkalmas kisbusztra.

20151116_150738 20151116_150748

 


35,1 mFt-os pályázati siker

Napelemes villamos energia tervezés a csépai önkormányzat udvarán!
Csépa Község Önkormányzata a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál sikeresen pályázott, az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretein belül.
A KEOP-4.10.0/N/14 jelű pályázatunkkal 35.101.614 Ft támogatást nyertünk el.
A beruházást a kivitelező 2015.09.30-án készre jelentette.
Az építés során beépítésre került 193 db napelem.
A műszaki átadás és a villamos energia termelés néhány napon megkezdődik.
Várható éves energiahozam: 55621,9kW
Beépített teljesítmény: 49,215kW
Pintér László
GAMESZ vezető

20151001_140008 jó

Részletes Projekttartalom” type=”application/pdf”>


2015. évi Szent István napi ünnep

ÖNKORMÁNYZATI ÜNNEPSÉG
2015. augusztus 18.

 

17:00 DR. SURÁNYI LAJOS EGÉSZSÉGHÁZ emléktáblájának megkoszorúzása

17:20 MEGEMLÉKEZÉS A SZT. ISTVÁN SZOBORNÁL

-Himnusz

-Megnyitó: Havrilla Sándorné alpolgármester

-Faltysné Ujvári Anna: Magyar Vagyok című versét

 elmondja: Fialka Luca pillangó csoportos óvodás

-Ünnepi beszédet mond:

 Berényi Veronika kirendeltségvezető Asszony

-Önkormányzati kitüntetések átadása Fialka György polgármester

-Az Év Polgármestere Megyei Kitüntető Díjjal elismert

 Fialka György polgármester Úr köszöntése

-Faludi Ferenc: Szent István királyhoz című versét

 elmondja: Szvoboda Máté 8. osztályos tanuló

-Pathó Gyula evangélikus lelkész megáldja az új kenyeret

-Koszorúzás

-Szózat

unokák 024

2015 Szent István napi ünnepi szónok Berényi Veronika kirendeltségvezető Asszony

 

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” -írta

/ Tamási Áron /

 

Tisztelt Ünneplő Közönség!

Augusztus 20-a a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja.
Augusztus 20-a az államalapítónkról Szent István királyról és rólunk, magyarokról szól.
Szent István király a Kárpát-medence magyar törzseit fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot, és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat, nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is.
Nem volt egyedül, hiszen ezt a munkát ősei kezdték meg. Apja, Géza munkája, kijelölte már számára az örökséget és a feladatot, de ehhez a hatalmas munkához neki kellett felnőnie és valódi királlyá válnia.
Vajkból István lett, a nomád népből pedig ország. Nem magáért tette, hanem értünk magyarokért.

Több mint ezer esztendővel ezelőtt keresztény és független magyar államot teremtettek. Keresztényt, mert érezték, csak a hitnek van teremtő ereje, és mert tudták, hogy a keresztény Európa talajába csak keresztény állam tud meggyökerezni.
Független államot teremtettek, mert tudták, a függetlenségében sérült állam nem tudja ellátni legfőbb feladatát: nem tud megfelelő védelmet és oltalmat nyújtani az országban élő magyaroknak és nem magyaroknak.

Szent István királyunk az állandóságot, a magyar nemzet és közösségünk örök összetartozását, fennmaradását teremtette meg.
Halálát követően 45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra ¬1083. augusztus 20-ára ¬évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe ¬ nemzeti ünnep.
Az államalapítás lényeges része volt a latin nyelven írásba foglalt törvények létrehozása.
Egyes nézetek szerint az első törvénykönyv Szent István uralkodásának elején, a második pedig a végén keletkezett. A törvények egyik csoportja az egyház szervezetének kiépítésével áll kapcsolatban, másik csoportja a magántulajdonnal foglalkozik.
Szent István törvényei alapvetően büntetőjogi jellegűek, de ez szükséges volt, hiszen az új állam alapját jelentő keresztény egyházat, magántulajdont, és a letelepedett életformát az emberek nem voltak hajlandóak elfogadni.
Szent István törvényeivel lerakta a magyar jogrendszer alapjait.
Napjainkban szabadsága van az embernek. Szabadsága van jót tenni, és szabadsága van rosszat tenni. Mi döntjük el, hogyan alakítjuk életünket.
Nem könnyű a mai világban magyarnak lenni. Nem könnyű csépainak lenni. Nem könnyű erősnek lenni, dolgozni, családot fenntartani. Gondoskodni szeretteinkről, szembenézni a kihívásokkal, leküzdeni a mindennapi gondokat, osztozni örömben és bánatban. Gyermeket nevelni, akinek értéket kell átadni. Nem kifejezetten anyagi értékre, inkább erkölcsi értékre gondolva. Hogy becsületes, tisztességes, alkotni akaró és tudó, jóra igyekvő emberek legyenek. Egymással együttműködve, egységet alkotva, akarják jobbá tenni életüket, jövőjüket, Magyarországot.

Nekünk is vállalni kell, hogy teszünk valamit a közösségért, hogy megújítjuk azt. Csépán is tapasztalható a megújulás. A közterületek, önkormányzati intézmények rendbetétele folyamatosan történik. Önkormányzati intézményeink közül, anyagi és pályázati lehetőségek függvényében legalább egy minden évben felújításra kerül. Épült turisztikai szálló, csónakázó tó kiszolgáló épülettel, útjaink 90 %-ban szilárd burkolattal vannak ellátva, településünk teljes infrastruktúrával rendelkezik. Persze vannak nehézségek is hiszen községünk halmozottan hátrányos helyzetű, elöregedett település. Vannak, akik ezeknek a dolgoknak a létesítését feleslegesnek tartják, mert más beruházást helyeznének előtérbe. Ettől függetlenül, fejlesztési lehetőségeinket igyekeznünk kell kihasználni. Csak akkor tudunk haladni, előrelépni, ha az adott lehetőséget megragadjuk. Ha van valami, azt tovább lehet fejleszteni, abból lehet alkotni, abból lehet továbblépni. Az anyagi dolgokon túl meg kell találni azt az emberi erőforrást, azt a magot, amely képes helyt állni a jövőben. Amely Csépát otthonának tekinti és nem az elvándorlást találja megoldásnak, hanem a tenni akarást, az alkotást.
Meg kell találni azokat az értékeket, amelyekért érdemes élni.
Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amellyel jobbá tehetjük életünket.
Meg kell találni a hitet, hogy maradandót tudjuk alkotni.

A magyar történelemnek sokféle olvasata van. De mindig csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is sikerült felemelnünk. Ha élni tudtunk lehetőségeinkkel, belátva, hogy a lehetőségek csak azok előtt nyílnak meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel, maguk látnak hozzá álmaik valóra váltásához.
Szent Istvánt és az akkor élt magyarokat is az tette naggyá, hogy élni tudtak a lehetőséggel! A lehetőség, az államalapítás lehetősége más népek számára is adott volt. S akik nem ismerték fel, azokat jórészt szétmorzsolta a történelem. Nem kis büszkeség, hogy mi, magyarok a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartozunk.

István kora és napjaink kora is egy új világ. Valami újnak a kezdete, egy kemény munkával megteremtett új világnak, ahogy az új kenyér is mindig a jól végzett munka eredménye,
ami táplálékul szolgál nekünk, ugyanígy István király tettei, a magyar népnek táplálékul, iránymutatóul szolgáltak a történelem során és ma is.

“A világmindenséget nem csupán a sokféleségben rejlő egység teszi széppé, hanem az egységben rejlő sokféleség is.” /Umberto Eco/

 

Kitüntetettek:

Fialka György: AZ ÉV POLGÁRMESTERE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

Berec Zsolt Miklós a J-N-Sz Megyei Közgyűlés Alelnöke adja át a kitüntetést Fialka György polármesternek

Berec Zsolt Miklós a J-N-Sz Megyei Közgyűlés Alelnöke adja át a kitüntetést Fialka György polármesternek

Kaszanyi Lászlóné: Díszoklevél Csépa Községért – szakmai munkájáért

unokák 068

Papp Erzsébet: Díszoklevél Csépa Községért – társadalmi munkájáért

unokák 070

Vincze Istvánné Díszoklevél Csépa Községért – szakmai munkájáért

unokák 066

Kocsis Brigitta Csépa Községért Emléklap kiemelkedő munkájáért

unokák 053

Kovács Mária Csépa Községért Emléklap kiemelkedő munkájáért

unokák 054

Talmácsi Béláné Csépa Községért Emléklap kiemelkedő munkájáért

unokák 055

Törőcsik Károlyné Csépa Községért Emléklap kiemelkedő munkájáért

unokák 056

Csernus Károlyné Csépa Községért Emléklap kiemelkedő munkájáért

unokák 057

 

További képek az ünnepségről:

 

unokák 017 unokák 014 unokák 011 unokák 009 unokák 008unokák 022 unokák 042 unokák 040 unokák 039 unokák 037 unokák 036 unokák 035 unokák 033 unokák 032 unokák 030 unokák 028 unokák 021 unokák 046 unokák 030 unokák 020 unokák 019 unokák 062 unokák 061 unokák 058 unokák 052  unokák 067 unokák 069 unokák 065

Fotók: Kovács Sándor