A SZENT JAKAB APOSTOL TEMPLOM BÚCSÚI SZENTMISÉJE 2016. július 31-én, vasárnap de. 9 órakor kezdődött.
A szentmisét bemutatta Csépa szülöttje,
PINTÉR GÁBOR ÉRSEK,
FEHÉROROSZORSZÁG APOSTOLI NUNCIUSA.
Püspöki jelmondata:
GAUDIUM ET SPES! = ÖRÖM ÉS REMÉNY!
Őexcellenciája Pintér Gábor velebusdói címzetes érseket, a Belarusz Köztársaság apostoli nunciusát, Őeminenciája Pietro Parolin bíboros, Őszentsége Ferenc pápa államtitkára püspökké szentelte Vácott, 2016. július 15-én
Csépán a Szent Jakab apostol plébánia templomában szentmisét mutatott be.
A szentmise kezdete előtt Reusz József plébániai kormányzó, Csépa plébánosa köszöntötte a püspök urat.
Ezután a csépai származású Varga Sándor, jászkarajenői plébániai kormányzó – esperese képviseletében – köszöntötte őexcellenciáját.
Ezt követően egy költemény hangzott el:
Sík Sándor: A Püspök
Láttam a Püspököt!
A Hegyet láttam égbefürdeni
A lármás Liliput fölött,
És homlokán a sugárzó ködöt.
Hát lehet ember ilyen isteni?
Ez nem a nagyobb, ez a Más!
Ez a kinyilatkoztatás!
Ez a Sínai, ez a Tábor!
Ez a vércsepp a Krisztus oldalából!
Ó én boldog, hívő Tamás!
Ő van! Ó egyetlen jótétemény!
Loholhatok, botolhatok,
De álmomban is érzem a felém,
Nekem is fénylő fellegoszlopot,
Mint a zsidók a puszta éjjelén.
Ő van! Nem kell hát énnekem se gyáván.
Kicsinnyé lennem a Nagyért!
Hát van egy isteni Fehér,
Amelyben az egész ember-szivárvány,
Egy diadalmas össze-fénybe fér!
Ő van! Ó áldás: én is lehetek!
Lehetek én, szabadon és merészen!
Nem rontom ketté Isten-adta részem:
Az élő életet,
Istent és embert akarom egészen.
Századom élő Evangéliomja,
Esdj rám kegyelmet, Isten Szentje,
Hogy énbennem is magát megjelentse
Az Isten telje-szomja,
És belőlem is eszközét teremtse!
A költemény elhangzását követően Kovácsné Németh Mária képviselőasszony Fialka György polgármester nevében, Pataki Györgyné és Szabó Istvánné a csépai hívek, Berényi Veronika kirendeltségvezető-asszony Csépa község lakossága és az ÖK képviselőtestülete nevében köszöntötte a püspök urat, adta át ajándékát.
A szentmisén a püspök úr családtagjai, csépaiak, Csépáról elszármazottak, a plébániakörzet hívei, barátok, egykori osztály és iskolatársak, közeli és távoli ismerősök vettek részt.
A prédikáció teljes szövege meghallgatható.
Video felvétel: Pintér Tamás
Elgondolkodtató és erőt sugárzó volt a hallgatóság számára. S szól mindazoknak, akik a jövőt nemcsak megélni szeretnék jólétben, de tesznek, tenni is akarnak a jobb jövőért nemcsak maguk, de családjuk, környezetük és az egész emberiség javára.
Fotók: Kovács Sándor (Vác-Csépa)
Összeállította: Kovácsné Németh Mária
Falunap 2016.
Versenyek és eredményeik:
Falunapi futóversenyen résztvevők és időeredményeik:
Török Ádám – 14:31
Szabó István Ádám – 15:24
Sánta Patrik – 16:15
Szalai László – 16:45
Lakatos Dániel – 16:55
Oberna Benjamin – 16:55
Sajó Gergő – 17:14
Balogh Béla – 17:17
Kiss József – 18:14
Horváth Varga Zsolt – 19:05
Szalai Renátó – 20:17
Oberna Lionel – 24:12
Szalai Márkó – 24:12
Szabóné Bódi Dorina – 25:07
Nagy Adrienn – 25:11
Bódi Bernadett – 25:25
Palotainé Molnár Emma – 26:00
Diószegi Réka
Falunapi sütemények versenye zsűri helyezések:
1. Gortva Zoltán – Finom mákos
2. Váradi Barbara – Rafaelló szelet
3. Török Imréné – Kókuszos rafaelló kocka
4. Sajó Józsefné – Sós-sajtos rúd
5. Tóth Sándorné – Barát meggyes
6. Sípos Tündi – Kókuszos tündérsüti
7. Tóth Rubina Szofi – Rubi álma
8. Palotai Anna – Kókuszos keksz
Falunapi sütemények versenye lakossági helyezések:
1. Váradi Barbara – Rafaelló szelet
2. Török Imréné – Kókuszos rafaelló kocka
3. Sípos Tündi – Kókuszos tündérsüti
4. Palotai Anna – Kókuszos keksz
5. Tóth Sándorné – Barát meggyes
6. Sajó Józsefné – Sós-sajtos rúd
7. Gortva Zoltán – Finom mákos
8. Tóth Rubina Szofi – Rubi álma
Falunapi főzőverseny helyezései:
1. Vegyes csapat – Marhapörkölt
2. Sofőrök- Marhapörkölt
3. Tiszazugi Hagyományőrző Egyesület – Marhapörkölt
4. Papírhajó – Babgulyás
Falunapi csapatverseny helyezései:
1. Sofőrök – 285 pont
2. Papírhajó – 280 pont
3. Tiszazugi Hagyományőrző Egyesület – 280 pont
4. Vegyes – 270 pont
Hangulatok, versenyek, események, sztárok, látvány Kovács Sándor fotóiból:
Hősök napi megemlékezés 2016
Illyés Gyula: Ne feledd a tért!
Ne feledd a tért, ahol elestek ők,
a földet se feledd,
bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfiai, az a föld
szent ügy hős-helye lett.
Mert hol tiszta ügyért s így lám, temiattad –
érted is hulltak el ők:
terül az bárhol, a föld,
rejtelmesen egy terület!
Úgy az övék, hogy már a tied.
Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had
bár legutolsó hátvéde ledőlt!
Míg nem feleded:
nem nyugszanak ők. Nem holt, nem letiport sereget
emészt el ott – vagy akárhol – a sírhant.
Új hont érlel a föld.
Csépa Község Önkormányzata nevében Fialka György polgármester és Havrilla Sándorné alpolgármester hősök napi megemlékezésre hívta a falu lakosságát a Hősök-emlékparkjába.
A megemlékezés szónoka Kiss Magdolna óvónő, az Alapítvány Csépa Községért elnöke volt. Az alábbiakban olvashatják az elhangzottakat, amely történelmi átfogó, lélektani tanulmány és a jövőre nézve útmutató egyaránt.
„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”
/John Donne/
Tisztelt Emlékezők!
Hemingway „Akiért a harang szól” című regény bevezetőjének örök klasszikus sorai.
Május utolsó vasárnapján a hősök napján hazánkban is megkondulnak a harangok. Országszerte megemlékezések zajlanak, tisztelegve emlékezünk hősi halottainkra, azokra a magyar katonákra, akik legdrágább kincsüket, az életüket adták a hazáért.
Egy rövid történelmi visszatekintés arról, miről szól, hogyan alakult ki hazánkban ez az emléknap.
1914 nyarán kitört a Nagy Háború, ami – az elképzelések szerint – valamennyi háború végét kellett, hogy jelentse. A háború – amelyet gyors lefolyásúnak reméltek, befejezését pedig még azon év őszére jósolták – már az első néhány hónapban olyan óriási emberáldozatokat követelt a hadban álló felektől, amilyenekre az emberiség addigi történelme során még nem volt példa. Ezt tapasztalván Magyarországon már 1914 őszén belátták: a társadalomnak kötelessége, hogy a Hazáért életüket feláldozó katonák emlékét megőrizze. Megalakult a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság Szervezete. A bizottság 1916-ra elérte, hogy a Honvédelmi Minisztérium által felállítandó emlékművekről alkotott véleményét figyelembe vették, 1916 végére pedig saját emlékműterv-gyűjteményt adhatott ki.
Az 1914-1918 között vívott Nagy Háborúban az Osztrák-Magyar Monarchia 51 millió lakosából 9 millió katona vonult be hadi szolgálatra, a történelmi Magyarország területéről 3 millió 800 ezer. Magyarország embervesztesége halottakban 660 ezer főre tehető, ehhez még hozzá kell számítani azt a 800 ezer súlyos sebesültet, aki az elszenvedett sérülések következtében munka- és keresőképtelenné vált.
IV. Károly kezdeményezésére 1917 tavaszán az országgyűlés elfogadta, a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló 1917. évi VIII. törvénycikket. A törvénycikk kimondja:
„… Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.”
1924-ben újabb törvénnyel kellett megerősíteni a széthullott ország maradékát, hitét, mert a haza valóban siratta országát, siratta fiait.
A II. világháború is nagyon sok emberáldozatot követelt hazánktól.
Európának és a világnak szomorú következmények között szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy az éveken át tartó konfliktus sokmilliónyi elesett és sebesült katonát, sok százezer hadifoglyot, özvegyet és árván maradt gyermeket hagyott hátra maga után.
Emlékezzünk azokra az I. és II. világháborús hősökre, akiknek nevei, azokra a csapatokra, amelyeknek haditettei aranybetűkkel vannak megörökítve a történelem lapjain, és amelyek a napnál fényesebben ragyogják be a dicsőség sugarával a múltat és a jövőt.
1945-öt követően a hősök ünnepét idegen elvek alapján tudatosan háttérbe szorították.
Ahogy a szabadság ismét ránk virradt, az ünnep újra élni kezdett. 1989-ben újította fel tiszteletét az első szabadon választott kormány, ekkor már Hősök Napja néven. Az ünnep érvényét kiterjesztette „a haza, a szabadság és az emberi méltóság” valamennyi mártírjára, beleértve a holocaust áldozatait és az 1956-os forradalom hőseit is. A legutóbbi keltezésű, 2001-ben elfogadott törvénycikk kiszélesíti a hős fogalmát és így rendelkezik:
„Mindazokat a nemzet hőseinek kell tekintenünk, akik akár fegyverrel, akár a nélkül, odaadóan szolgálták a hazát a végveszély óráiban, és akár az önkény megtorló intézkedéseit is vállalták.”
Tisztelt Emlékezők!
Az elesett hősök emlékét Csépán is őrizzük. Az 1934-ben állított I. világháborús emlékmű talpazatán 213 elhunyt katona neve olvasható. Községünk 1995-ben állította fel a II. világháborús emlékművét. Márványtábláján 64 hősi halott és 24 polgári áldozat neve található. A hideg, élettelen kőbe vésett nevek mögött gyászoló családok vannak, akik ma is őrzik a múlt, a szeretteik emlékét. Hősök napján magasztos, fennkölt gondolatok jutnak eszünkbe. Fájó szívvel emlékezünk az idegen földben nyugvó halottainkra, akik szülőföldjüket már sohasem láthatták meg, szeretteiket nem ölelhették magukhoz, kicsiny gyermekeik hívó szavát nem hallhatták meg. A feledés homályából emlékek törnek utat, felelevenednek idős, ma már nem élő rokonaink elbeszélései, amit a fogság viszontagságos éveiről meséltek.
Visszatérve a bevezető gondolatokhoz, ma a harang szóljon az elesett hősökért, és szóljon az itthon maradt édesanyákért, édesapakért, feleségekért, az árván maradt gyermekekért, akik soha el nem múló reménysugárral várták vissza szeretteiket. Ez a reménysugár ragyogja be hőseink emlékét. És ha majd hősök napján gyertyát gyújtunk, gyertyánk parányi lángja jelentse a reményt. Ez a remény egyben ígéret is legyen: Soha többé nem akarunk háborút!
És, ha majd elhelyezzük a megemlékezés koszorúit, néma főhajtás mellett álljunk meg egy gondolatra. E röpke pillanatban gondoljunk a fájó múltra, és legyünk hálásak a sorsnak, hogy békében élhetünk, egy szabad hazában, ahol élnünk, s halnunk kell.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
A továbbiakban Pathó Gyula evangélikus lelkész az emberiség és a háborúk miértjéről fejtette ki álláspontját, majd közös imára buzdította és megáldotta a jelenlevőket.
A rendezvény koordinátora Havrilla Sándorné alpolgármester volt.
Koszorúzás az I. és a II. vh. emlékműnél
Csépa Község Önkormányzata nevében Fialka György polgármester és Berényi Veronika hivatalvezető
A II. vh. emlékműnél
A csépai Petőfi Sándor Általános Iskola nevében Mészáros Mária igazgató és Otrosinka Ferencné tagintézmény-vezető
A Vackor Művészeti Óvoda képviseletében Kiss Magdolna vezető-helyettes és Bozsik Ibolya óvónő
Boldog István
Országgyűlési képviselő
Csépai közterületi fogadóórák időpontjai:
2016. május 26.
2016. július 28.
2016. szeptember 22.
2016. november 24.
